Filmek

Mire nem jó, ha az ember kicsit lebetegszik, például arra, hogy előkerüljenek a régóta listán lévő filmek.

Rosso come il cielo (Vörös mint az ég) - Cristiano Bortone, 2005. 1971-ben indul a történet, aminek a főszereplője Mirco egy 10 éves kisfiú, aki egy baleset következtében elveszti látását. Így nem maradhat abban az iskolában ahová eddig járt, hiszen az törvényileg is tilos volt, és a törvény, az törvény. Elkerül egy látássérültek számára kialakított intézetbe Genovába, messze a szülői háztól. Kezdeti nehézségeken átsegíti, hogy talál egy felvevőmagnót, és megismerkedik Francescával, akivel történet mesélésbe kezdenek hangfelvételeken keresztül. A film kedves, vidám, izgalmas, és jól mutatja be, hogy indult el Olaszországban a szegregált oktatás felszámolása, amit törvényileg először 1975-ben szabályoztak. A gyerekek meg egyenesen fantasztikusak:-) 

La grande bellezza, Paolo Sorrentino, 2013. Igazi friss hús, ami Cannes-t is megjárta. Valóban nem kispályás filmről van szó, az élményt egy valami fokozhatja, ha az ember az Isola Tiberinán nézi, óriás kivetítőn egy kellemes nyári augusztus este során a csillagos ég alatt...(Persze ez még fokozható hideg sörrel, fagylalttal, stb.) Ha valaki nyáron érkezik, június 15. után, mindenképp érdemes ellátogatni ide, a program neve Isola del Cinema, egyrészt olcsóbb, mint a mozik nagy része, másrészt igazi, velős élmény a legnemesebb értelmében. 

A film életérzésében kicsit hasonlít a Dolce Vitára. A főszereplő, a 65 éves Jep, szintén újságíró, akinek azonban volt egy nagy sikerű regénye, mielőtt Rómába került. Azóta  (40 éve), lustaságból és ihlet híján nem született újabb mű. Estéit a római "elit" körében, többnyire buliról bulira járva tölti, unottsággal, cinizmussal, ám mégis bent marad. Hajnalban pedig sétál... a kedvenc részeim, és számos olyan, ahová földi halandó csak úgy nem teheti be a lábát.

Filastrocca corta e matta

"Filastrocca corta e matta, il porto vuole sposare la porta, la viola studia il violino, il mulo dice: "Mio figlio è il mulino", la mela dice: "Mio nonno è il melone", il matto vuole essere un mattone,  e il più matto della terra, sapete che vuole? Fare la guerra!!"

:-)

Tiepolo

Egy újabb étterem, a Tiepolo bár nem éppen központ, de ha valaki a Stadion, Flaminia környékén jár, akkor ide érdemes beugrani. (A  2-es villamos nagyon közel áll meg) Kockás terítős, színes asztalos, ötletes hely, ahol nem a tipikus pasta-s ételek közül lehet választani. Sok és ínyenc saláták, a specialitásuk pedig a különböző szószokkal töltött héjában sült burgonya. Finom borok, kellemes árak, a desszerteknél pedig meleg Brie sajt lekvárral, cheese cake, répatorta, almatorta vanília öntettel, stb. :-)  több info itt

Mára pedig egy kis olasz jazz, Stefano Bollani, a Santa Cecilia soraiban pedig Bálint Ilona.

Simona Molinari - Lettera

Ma egy kicsit romantikus hangulatban:

illetve a szöveg, ha valaki nem akar keresgélni:

LETTERA

Simona Molinari

No non starò qui a dire cosa è andato storto,

anche perché io forse non l'ho mai capito,

ma fuggo via di spalle con le rose in mano

Correndo sopra le pozzanghere di vino.

No no, non potrei odiarti

non potrei davvero,

ma senza dire una parola ti allontano.

Ora ti perdo ed è davvero così strano.

Ora mi perdo,

ora mi accorgo che...ti amo!

E sia...

sia la notte, sia il giorno

sia senza ritorno...

Vai via, non amarmi mai più

non ferirmi di più...

E sia...

e non dire che mi ami,

non dirmi rimani

vai via, non amarmi mai più

non ferirmi di più...

E non dimentico di noi neanche un momento,

dei nostri viaggi e della nostra intimità,

dei gorni chiusi in una stanza senza tempo,

dei giorni accesi dalla mia felicità.

E non importa questa volta se io perdo,

perché in amore non si vince quasi mai.

Ti lascio tra le braccia di una nuova vita

che è più decisa e ha più carattere di me

Leave me,

with the tears from your eyes

and don't say goodbay

just leave me.

I hate that it's true but i'm not good for you,

Leave me

take your hands out of mine and don't waste any time

Just leave me

let tonight fade to black and never look back

Sarò nei tuoi passi

ma ti lascio andare

perché questo amore

non possa finire!

Mi scrisse e mi lasciò quel foglio sopra il letto,

lì dove poco prima lo tenevo stretto.

E non fu facile accettare mai quel gesto

Più della sua amò la mia felicità!

Ed io chiusi la porta e mi presi il mio silenzio,

a respirare quella nuova libertà che

tanto illude e tanto può apparire cara

ma solo quando, in fin dei conti, non si ha

forrás: http://testicanzoni.mtv.it/testi-Simona-Molinari_454217/testo-Lettera_19405091 

Casa dell'Architettura

Most egy kedvenc jön, mert ami az 'épít' szótaggal kezdődik annak lelkes megfigyelője vagyok. Másrészről ez már tényleg valami olyan, ami nem szokott útba esni, vagy nem is tudnak róla, pedig a Termini-től két lépés.

A Casa dell'Architettura ingyen látogatható, vagy akárcsak ha hűsölni szeretnénk egyet a római forgatagban, arra is megfelelő, mivel a kerthelyiség is nagyon kellemes. Az 1800-as években épült, Bernich tervei alapján eredetileg Akváriumnak készült. Amúgy az építészethez annyi köze, hogy 2002 óta költöztek be az építészek, a területi képviselet és irodák a modern építészet előmozdítására. Az alagsorban Alice Pasquini graffitijei találhatók, ő egyébként egy street art művész, a földszint és első emelet pedig kiállításoknak ad otthont. A végére pedig pár fotó, sajnos csak telefon volt nálam, így nem a legjobb minőségűek. 

Úgy nézem, vissza kell mennem rendes fényképeket csinálni...:-)

Galleria Borghese, Villa Farnesina

A Villa Borghese-ről már esett szó, de az ott található Galleria-ról még nem. A 3-4 napos túrába nem igen szokott beleférni, de hátha jól jön így is. Előre kell helyet foglalni itt vagy telefonon, hétfői napokon kívül 8.30-19.30-ig látogatható, és nagyon-nagyon megéri, kb. 1-1,5 órás program. 

Elég régen voltam már, de megpróbálom így is összeszedni, mi mindent láttam, bár az első linken virtuálisan is lehet követni.

De haladjunk sorban, maga a Galéria Scipone bíboros (1579-1633) gyűjteményeire épül, aki többnyire antik, reneszánsz és korabeli festményeket, féldomborműveket, szobrokat gyűjtött. Egy része azonban átkerült a Louvre-ba, miután 1807-ben Camillo Borghese több száz darab művet adott el Napóleonnak. Többek között láthatóak Bernini (Dávid, Apollón és Daphné), Canova (Paolina Borghese), Caravaggio (Dávid Góliát fejével pl., én itt elég sokat elidőztem, gyakorlatilag nem tudtam elmenni a kép elől...), Correggio, Tiziano, Rubens, stb. alkotásai. 

Képek még esetleg itt.

Még ugyanaznap eljutottam egy másik listán levő helyre, ami nem más volt mint a Villa Farnesina:

Raffaello freskóit lehet megtekinteni, villám kiruccanás, kb. 45 perces a túravezetés. Szerintem ennél a videónál szebben nem is tudnám leírni: 

Maga a Villa az 1500-as években épült Baldassarre Peruzzi tervei alapján, Agostino Chigi részére, mivel azonban 1580-ban Alessandro Farnese vette meg a villát, ez a név maradt meg. Ekkor tervben volt a Palazzo Farnese és a Farnesina folyosóval való összekötése, de a megvalósításra nem került sor. 

Innen érdemes tenni egy kellemes sétát a Trasteverén, ahol bárok, éttermek, boltok  és nyüzsgés vár mindenkit sok szeretettel:-)